Az energiaszükséglet azt az energiamennyiséget jelenti, amelyre a kutyának életfunkciói és teljesítőképessége fenntartásához szüksége van. Ezt a napi etetéssel kell fedezni.

A kutyának nemcsak az izomerőhöz szükséges az energia, hanem magához az alapanyagcseréhez is (pl. a testhőmérséklet szabályozásához és a létfontosságú testi folyamatok, mint a légzés vagy a szívműködés biztosításához). Ennek megfelelően egy alvó kutya is használ fel energiát.

A lényeg, hogy megtaláljuk a helyes mértéket, illetve az optimális mennyiséget: A túl magas energiabevitel könnyen túlsúlyhoz vezethet. A túl kevés mennyiségű energia ezzel szemben súlyvesztést és hiányjelenségeket okozhat (különösen a növekedési szakaszban).

A kutya csak akkor képes megtartani ideális testsúlyát, ha a táp mennyisége megfelel a tényleges felhasználásnak. Valójában a kutyák esetében nem is az ideális testsúly, hanem az ideális testalkat a kiindulási pont. Ha ugyanis a kutyának nő az aktivitási szintje, akkor izomtömeget növel és ezzel egyidejűleg zsírtömeget veszít.

Az izmok azonban nehezebbek, mint a zsír, így a mérleg hibásan a (túl)súly növekedését mutatná. Ezért tehát a látványból kell kiindulnunk a testsúly megítélésekor. Ideális esetben a kutyának felülnézetből látszik a „dereka” (a bordák mögötti rész), oldalról pedig a felhúzott hasi vonal, ezen felül a bordák enyhe nyomással kitapinthatók.

A (kalória)szükséglet az egyes kutyák esetében erősen eltérő lehet, de vajon mely tényezőktől függ?

Egyrészt különösen fontos a mozgás intenzitása: a nagyon aktív, sportos kutyáknak vagy a munkakutyáknak nagyobb az energiafelhasználása. Másrészt azonban sok egyéb aspektusa is lehet annak, hogy egy kutyának miért nagyobb a táplálékigénye: a fiatal, temperamentumos kutyák gyakran több eledelt igényelnek, mint az idősebb, nyugodtabb kutyák.

A fejlődésben lévő kutyáknak egyébként is több energiára van szükségük, mit a felnőtt kutyáknak. De a rövidszőrű fajtáknak (pl. dalmata) is több energiát kell felhasználniuk a testhőmérsékletük megtartásához, mint a vastag bundaréteggel rendelkező, hosszú szőrű fajtáknak (pl. újfundlandi). Ezen felül a kasztrálás, illetve bizonyos betegségek is befolyásolhatják az energiaszükségletet, sőt az erőteljes izomzat, a kinti tartás és a vemhesség is.

Az energiaszükséglet, azaz a kalóriamennyiség, amelyet a kutyának naponta magához kell vennie, nagyon különböző lehet, és sokféle tényezőtől függ. Így természetesen fontos szerepe van a súlynak és a méretnek. Itt kell megjegyeznünk, hogy egy 40 kg súlyú kutya igénye nem egyszerűen az 5 kg-os igényének nyolcszorosa – általában kevesebb, mint ötszörös mennyiség elegendő!

A kistestű kutyáknak ugyanis arányában nagyobb a testfelülete, amelyen keresztül a meleg – azaz az energia – elvész. Ezért a kistestű kutyák arányaiban (nem abszolút értékben) több tápot, illetve energiát igényelnek, mint a nagytestű kutyák. Ha összehasonlítjuk egy 5 kg-os és egy 40 kg-os kutya tápanyagszükségletét, a kisebbnek napi 320 kcal (kb. napi 90 g Adult Chicken) és a nagyobbnak napi 1500 kcal (kb. napi 430 g Adult Chicken) az igénye.

A kutya energiaszükséglete tehát a fajtától, életkortól, nemtől, mérettől, tápanyaghasznosítástól és teljesítményintenzitástól függően eltérő. Az etetési táblázat ezért csak javasolt viszonyítási értéknek tekintendő, mivel egy átlagos aktivitású kutya energiaigényét szemlélteti.

Ezért nem ritka az ettől való eltérés, akár felfelé, akár lefelé. A cél az, hogy megtaláljuk a saját kutyánk számára megfelelő tápmennyiséget. Az etetési táblázatból kiolvashatók a javasolt irányértékek. Az etetési javaslatoknál minden esetben az ideális testsúlyt kell alapul venni, és nem a tényleges testsúlyt. Szükség esetén kis lépésekben változtassuk a tápmennyiséget, és figyeljük meg a súlyváltozást 1-2 hetes időszakon belül.

Ha a kutya több energiát vesz magához, mint amennyire szüksége van, a felesleges energia testzsírrá alakul, és ez túlsúlyhoz vezethet. A túlsúlyos négylábúakat nem szabad radikális diétára fogni azáltal, hogy egyszerűen jelentősen lecsökkentjük a tápmennyiséget. Ez a fehérje, a vitaminok és az ásványi anyagok nem megfelelő ellátását okozhatja.

Azt javasoljuk, hogy legfeljebb egy harmaddal csökkentse a táp mennyiségét. A kutya testsúlyának hetente kb. 1-2 %-át veszítse el – ennél nagyobb súlyveszteség jelentősen megterhelné a szervezetét. Egy 40 kg-os kutya esetén ez tehát heti 400-800 g súlycsökkenést jelent.

A túlsúly a kutyák esetében is – éppúgy, ahogyan az embernél – másodlagos betegségek kialakulásához vezethet. Ide tartoznak a szív- és érrendszeri megbetegedések, a légutak betegségei, valamint a megnövekedett kockázat altatás esetén. A túl magas testsúly ezen felül az aktivitási szint további csökkenéséhez is vezet, így előbb-utóbb elhízást okoz. Ezért a napközben adott jutalomfalatokat és rágótermékeket jelentős mértékben csökkenteni kell, és minden esetben le kell vonni a napi tápmennyiségből. Egy 5 kg-os kutya 20 g jutalomfalat elfogyasztásával napi szükségletének már 1/5 részét magához veszi!


Mennyi kalóriát tartalmaznak (100 g termék) a hagyományos rágótermékek és a PLATINUM termékek?

A kor előrehaladtával legtöbbször csökken az energiaszükséglet is. A kutya már nem mozog annyit, mint korábban, ezen felül az esetleges betegségek is tovább korlátozzák az aktivitást. Idősebb állatok esetén az anyagcsere is gyakran lelassul. Figyelje meg tehát pontosan idősödő kedvencét, és szükség esetén igazítsa a táp mennyiségét igényeihez. Különösen fontos az olyan betegségeknél, mint például az artrózis, hogy kutyája meg tudja tartani ideális testsúlyát, és ne legyen túlsúlyos.

Ezzel szemben például egy szuka kutya energiaszükséglete megnövekszik a vemhesség, de különösen a szoptatás idején. Fontos, hogy ebben az időszakban megemeljük az energiabevitelt, hogy elkerüljük a súlyvesztést.

Ha kérdései merülnének fel négylábú kedvence egyedi tápmennyiségével kapcsolatban, ügyfélszolgálatunk szívesen ad Önnek személyesen is tanácsot.