A húsevő kutya húsra vágyik – de biztosan azt is kap?
Tény, hogy a mai kutya (táplálkozási) szokásai óriási változáson mentek keresztül az évezredek során, de van, ami nem változott. Bár már nem maga ejti el zsákmányát, és nem falkában él, számos egyéb jellemzőt változatlanul hordoz: ilyen például húsevő mivolta is.
A kutya húsevő: erről fogazata és tápcsatornája is egyértelműen árulkodik
A kutya emésztőrendszere egyértelműen egy húsevő táplálkozási szokásait tükrözi. Az eledel gyomor-bél traktusban eltöltött idejének hosszát a tápanyagok felszívódása és lebomlása befolyásolja, így a nehezen emészthető táplálékok felszívódásához és lebomlásához (például a növényevők táplálékai) hosszabb emésztőrendszerre van szükség. Ennek természetesen ellenkezője is igaz: a könnyedén emészthető tápanyagok (mint például a hús) esetében rövidebb emésztőrendszer szükségeltetik. A különféle állatoknál különböző arányok figyelhetők meg. A kutya tápcsatorna-testhossz aránya mindössze 6:1, míg a növényevő szarvasmarha esetében ez az arány 21:1.
A fogak éppúgy árulkodnak az állat táplálkozási szokásairól, mint a tápcsatorna. Az alak, a méret, a rágó mozdulatok iránya mind-mind jellegzetesek. Míg a növényevők lapos és nagy méretű fogaikkal, állkapcsukat vízszintesen mozgatva rágnak, addig a húsevők hegyes és éles fogaik kiválóak a zsákmány elejtésére és elfogyasztására. Állkapcsukat nyitni és csukni igen, de vízszintesen mozgatni nem tudják. Egyértelmű tehát, hogy a kutya táplálkozásának legfontosabb eleme nem más, mint a hús! 
Mit akar a kutya? Soook friss húst! – Hogyan győződhetünk meg róla, hogy megadjuk neki?
Kedvencünknek minél magasabb friss hústartalmú, teljes értékű és egészséges eledelre van szüksége. Nem árt ugyanakkor körültekintőnek lennünk: a legtöbb száraztáp esetében a fehérje általában húslisztből, gabonafélékből és melléktermékekből áll, amelyek víz hozzáadása után nagyon magas hőmérsékleten és nagy nyomás alatt nyerik el végső formájukat. A folyamat neve extrudálás, ami önmagában kizárja a magas hústartalmat, ugyanis ellenkező esetben a tápszemek szétesnének.
Olvassuk el az összetevők listáját az eledel csomagolásán, és minden esetben a friss húst keressük az első helyen. A hozzávalók sorrendje ugyanis azok mennyiségére is utal. Mindig a legelső helyen található összetevőből tartalmaz legnagyobb mennyiségben az eledel.
A sorrend azonban ennek ellenére is becsapós lehet. Az összetevők feltüntetésének ugyanis két módja van: az összevont és a nyílt. Összevont feltüntetés / deklaráció esetén az összetevőket csoportosítva tüntetik fel. Így például a búzát és más gabonákat a gabonafélék gyűjtőnév alatt foglalják össze.
Ugyanez a helyzet a húsok esetében is. Az itt használatos csoportos megnevezések: „hús“ vagy „hús és állati melléktermékek“. A deklarációnak ez a fajtája csak a mennyiségi arányokról közöl információt, a felhasznált hús fajtájáról és minőségéről azonban nem. 
A nyílt feltüntetés vagy deklaráció esetén minden egyes összetevőt egyenként felsorolnak. Ez valóban jól hangzik, azonban itt is van mód a trükközésre. A gyártók egy bizonyos anyag különböző formáit külön tüntethetik fel. Ez azt jelenti, hogy például a hús kerülhet az első helyre abban az esetben is, ha a külön feltüntetett különböző gabonafélék (például darált kukorica, kukoricasikér, búzatápliszt, búza) összesített aránya sokkal nagyobb mennyiséget képvisel, mint a hústartalom.
Azonban egyéb meglepetés is érhet bennünket kutyatáp vásárlásakor: Bár az elülső oldalon található címke még azt hirdeti „finom csirkehússal“, a hátoldalon az összetevők feltüntetésénél már ez áll: „hús és állati melléktermékek (közte min. 4% csirke), gabona és növényi melléktermékek, cukor, olajok és zsírok, ásványi anyagok”.
Ez valójában a következőt jelenti: az összetevők 96%-a rejtve marad előttünk, és a dobozban valójában csak 4% csirke van. És még erről sem lehet megállapítani, hogy vajon minőségi húsról van-e szó, vagy olyan melléktermékekről, mint a karom vagy a csőr. Ha a termék 4% csirkét, 4% marhát, és 4% bárányt tartalmaz, akkor a gyártó 3 különböző fajta tápot gyárthat ugyanazoknak az összetevőknek a felhasználásával: „csirkéset“, „marhásat“ és „bárányosat“.
A PLATINUM eledeleket a kutya igényeire szabtuk
A PLATINUM száraztápok legalább 70% friss, emberi fogyasztásra is alkalmas húsból, míg a nedves eledelek legalább 83% friss húsból/halból készülnek. Kizárólag egész hússzeletekből, vágóhídi hulladék és nyesedék nélkül. Teljes értékűek, a friss hús mellett minden összetevőjükkel a kutya egészségét szolgálják: hidegen sajtolt olajok, friss gyümölcsök és zöldségek, vitaminok egészítik ki az összetevői listát. Azonban nem csak a kimagasló hústartalmuk miatt felelnek meg a kutya igényeinek. Speciális FSG eljárással készülnek, víz hozzáadása nélkül, pusztán saját húslevükben. Ennek köszönhetően egészségesek és valóban ínycsiklandóak.
Az FSG eljárás teszi különlegessé kutyatápjainkat:
- Tápanyagokban különösen gazdagok
- Kutyája számára különösen ízletesek
- A húslének köszönhetően jól rághatók és puhák
- Rendkívül jól emészthetőek
- Nem duzzadnak meg a gyomorban (nincs puffadt has)
- Csökkentik a fogkőképződést és nem hízlalnak
