Okos, okosabb, legokosabb, avagy mennyi a kutya IQ-ja?

Mindig a sajátunk a legokosabb. Sokszor halljuk, hogy ha kisállatunkról beszélünk, hogy a miénk a legügyesebb kutyafajta, mert még le is ül, vagy a botot is visszahozza. Persze a kutyák intelligenciája nem csupán egy irányból mérhető. Utána jártunk, hogy milyen módon lehet objektíven kideríteni, hogy mennyi a kutyusunk IQ-ja?

Ösztöni, adaptív, munkaintelligencia

Vitatott kérdés, hogy mely kutyafajta áll az intelligencia piramis élén. Egyes fajták tekintetében eltérő eredmények mérhetők. Border collie, uszkár, német juhászkutya, golden retriever, dobermann, shetlandi juhászkutya, labrador retriever, papillon, rottweiler, ausztrál pásztorkutya; ezt a tíz kutyafajtát tartják kivételesen intelligensnek a kutatók.

Kutatások során vizsgálták az állatok viselkedését, valamint azt is, hogy dolgozzák fel az emberi beszédet, vagy miben különbözik a látásuk az emberétől.

Kutyák esetében, ha intelligenciáról beszélünk: az ösztöni (hogy mire született), az adaptív (hogy a környezet hatására hogyan javul a problémamegoldó képessége), és munka- és fegyelmi (az iskolai tanulásnak megfelelő) gondolkodást különböztetjük meg.

Ösztöni intelligencia

Ez az a viselkedési mutató, amit a legegyszerűbben lehet megvizsgálni. Azt, hogy mire született egy kutyus, nem csupán a fajtájából tudjuk megállapítani, hiszen elég megvizsgálnunk a testi adottságait, valamint képességei alapján bemérhető, hogy ösztönösen mennyire érdemes az adott feladat megoldására.

Adaptív és engedelmességi intelligencia

Az adaptív intelligencia a képességek valós, tudományos fokmérője, melyet a kisállatok a tanult, vagy megfigyelés alapján levont következtetéseiből állítanak fel. A kutyus saját hibás döntései, vagy sikeres viselkedése alapján saját maga alakítja ki ezt a viselkedési formát.

Ezzel szemben az engedelmeségi intelligencia az, amit a kutya az ember befolyására tesz.  

Egy korábbi kutatás során az Exeteri és a Canterbury Katolikus Egyetem a kognitív képességeket vizsgálta.  Úgy, mint figyelem, döntés, problémamegoldás, tájékozódás, emlékező képesség, valamit az eszközhasználat tekintetében is végeztek vizsgálatokat.

Az eredmény nem volt meglepő, hiszen a kisállatok képesek felismerni gazdájuk arcát. Az emlékezet vizsgálatának tekintetében pedig arra is fény derült, hogy a kutyus emlékszik a jó dolgokra is.

Ismétlődően pozitívan reagál, ha az adott eseményt, tárgyat korábban szerette. A viselkedés tekintetében fontos megjegyezni, hogy a kutatás kitért arra is, hogy a rosszcsont kutyusok a „lebukás” pillanatában nem tudják, hogy miért szidjuk le őket, de a szigorú hangra azonnal megbánást tanúsítanak.  

Akusztikus jelek

A kommunikáció, avagy az akusztikus jelek létfontosságúak.  A gesztusok és a hang nagyon fontos szempont a kutyusok viselkedéskutatása kapcsán. Mindamellet, hogy a szagok és az ember testbeszéde is meghatározza a kisállatunk viselkedését, egy korábbi kísérlet odáig jutott el, hogy a kiskedvencek nem csupán a szavakat értik meg, hanem egyszerű mondatokat is.

A lipcsei Max Planck Intézet tanszékén végzett kísérletekből azt is sikerült megtudnunk, hogy vannak olyan kutyusok, mint például Ricó, aki egy rendkívül tehetséges border collie. A kutyusnak az elmúlt évek során 250 emberi szót (javarészt tárgyak nevét, beleértve a teljes német ábécé fából kialakított betűit is) sikerült elsajátítania. A tárgyak és a gazdi két külön, optikailag elválasztott helyiségben kerültek elhelyezésre, kizárva mindenféle manipulációs lehetőséget mindkét fél részéről.

Átlagosan a kutyák 165 szót képesek megjegyezni, de ezek szerint vannak kiemelkedő esetek is. Egy nagyon érdekes vizsgálati eredmény, hogy mindamellett, hogy a kutyák tudnak térben elhelyezni dolgokat, avagy képesek megtanulni a kedvelt tárgyak helyét, az oda vezető utat is meg tudják jegyezni. Ha egy kedvenc elgurult labda a tét, a kutyus képes felhívni ismétlődően a gazdi figyelmét arra, hogy hol helyezkedik el a kedvelt játék.

Végezetül, azt hiszem, hogy erre a kérdésre mindenki szeretné megtudni a választ.

Mégis mennyi a kutyám IQ-ja? Vagy mennyire okos a kutyusom?

Számtalan tesztet találhatunk az interneten, mellyel lemérhetjük kisállatunk képességeit.

Ilyen például a „törölköző-teszt”. Egy adott helyzetben ráteszünk a kutyus fejére egy törölközőt, majd várunk, amíg lerázza azt. A teszt sikeressége azon múlik, hogy milyen rövid időn belül képes a kutyus a feladat elvégzésére, vagy meddig bíbelődik a megoldással. Ez megmutathatja, hogy kedvencünk intelligencia-hányadosa mennyire magas.

A „jutalomfalat-teszt” az egyik legkedveltebb feladat, amit a gazdik is el tudnak végezni a kutyuson.

Rejtsünk el a lakás bármely pontján kisállatunk által kedvelt jutalomfalatot. Figyeljünk arra, hogy olyan helyre tegyük a finom falatot, ahová maximum a kutyusunk feje fér be. Ebben a kísérletben is az időfaktor a lényeges, avagy az, hogy mennyi idő alatt sikerül megszereznie a jutalomfalatot kisállatunknak.

Következzen a „poharas-teszt”. Ez nem áll másból, mint három pohárból, egy jutalomfalatból, és a kutyusunk figyelméből.

A teszt végtelenül egyszerű. Három poharat lefelé fordítunk, és csak az egyik alá helyezünk jutalomfalatot. Miután megmutattuk a kutyusnak a finom falatot, kivezetjük a szobából, majd lefoglaljuk egy-két percig, ezután visszamegyünk az adott helyiségbe. A kérdés az, hogy a korábban elrejtett jutalomfalat pontos helyére emlékszik-e bundás kedvencünk. Így mérhetjük le, hogy kutyusunk egy géniusz, megvan a magához való esze, vagy éppen a saját kis világában él.

Kétségtelen, hogy számos teszttel, feladattal mérhető le, hogy „csóválós” barátunk hol foglal helyet az intelligencia piramison. Természetesen nem való minden kutyafajta rendőr-, vagy mentőkutyának. Az a kutya, akit szerető gazdi vesz körül, minden esetben pont olyan hűséges és odaadó társa lesz az embernek, intelligenciateszt ide, vagy oda.  Ezek a tesztek arra is jók lehetnek, hogy otthon lefoglaljuk kedvenceinket, mindenki élvezni fogja, a kutya és gazdája egyaránt.